via he u 5 — te ae Bui: — nn peso ig tpt - - une nn nn nn

à a PAN aN

URN

Hot

cad

_._ À MADARTANI INTÉZET

5 (AZ ORSZ, TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL MADÁRTANI OSZTÁLYA)

ÉVKÖNYVE

… ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI = 1962—63

| MEGINDITOTTA: SZERKESZTI; | HERMAN OTTÓ DR, VERTSE ALBERT

FUNDA VIT: EDITOR: OTTÔ HERMAN DR, A, VERTSE

43 ábrával

LXIX-LXX. ÉVFOLYAM TOM: 69-70 VOLUME: 69-70

®

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ

MUS. COMP. ZOOL LIBRARY

À DEC 1 4 1964

ee BERN BARVARBÙ, = angen UNIVERSITY.

Jé Du PA

LIGRARY | Pet: S.0OMEZOOLOGN | | MERIDGE, MASS, | i

VERTE è YAOUDOS MON CUR MAN MAIRE

AQUILA

A MADARTANI INTÉZET (AZ ORSZ. TERMESZETVEDELMI HIVATAL MADARTANI OSZTALYA)

EVKÖNYVE ANNALES ISNTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI

SZERKESZTI Dr.VERTSE ALBERT

MEGINDÍTOTTA HERMAN OTTÓ

EDITOR Dir. A VE Rel Se

FUNDAVIT OTTO HERMAN

43 abraval LXIX—LXX. ÉVFOLYAM TOM.: 69-70. VOLUME: 69-70.

1962—63

Wh

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1964

Megjelent — Erschienen:

1964

TARTALOMJEGYZÉK

Agdrdi Ede: A füles kuvik fészkeiése Baranya megyében ..................... 265 Agárdi Ede: A szürke légykapé fészkelése . .................................. 269 Agardi Ede: Fészkelési rendellenességek .................................. 266 Aradi Csaba: A kis héja nagyerdei (Debrecen) fészkelése .................. 248 Aumiiller István: Vörös ásólúd a Fertő (Neusiedlersse) partjàn ............. 257 Babay Károly: Kacagécsér megfigyelés .................................. 262 Babe Karoly: side Modor Tamas Li... ie s eee eee 252 Dr. Beretzk Peter: Füstösreeek Kunfehértavon ............................ 258 Dr. Beretzk Peter: Uszadekszigetek madarai és nádasok ritka feszkelöi ....... 259 Dr. Beretzk Peter: A függő cinege feszekkärosodäsänäl észlelt ivadékgondozäsi

és létfenntartási ösztön megnyilvánulása eee 271 Beldi Miklós: Madártani megfigyelések a Fekete-tenger partján ........... 209 Béldi Miklós: Áttelelő kissärszalonka és pettyes viziesibe Nanyegyednél ..... 273 Béldi Miklós: Sziki pacsirta Kolozsvár környékén ......................... 273 Béldi Miklós: Füstös cinege költése Kolozsvár környékén .................. 274 Béldi Miklós: Karvalyposzáta, foltos nádiposzáta és énekes nádiposzáta

eM Asa RTO LETC Re ATON AK SRO NO 274 Béress József és Molnár Pál: Adatok egyes téli madárvendégeink táplálkozásához

és dinamikájához Kolozsváron (Cluj) és környékén ..................... 57 Béress Jözsef: Madärtani megfigyelesek Märamarosban

28 à Rad IRE mao) Kisii alg asks hic’ N PER 276 Bogdan László: Hogyan isznak a vadludak befagyott vizeknél ............. 268 Buchert Adam: Havasi sarlósfecske Pécsett ............................... 252 Csaba József: Madártani jegyzetek Vas megyéből .......... SCE BERNER 263 Csaba József: Faunisztikai adatok a szombathelyi múzeum elpusztult madär-

SECCO O Me eee eee eee cl ete ale ee 266 Csiba Lajos: Bütykös hattyú Doborgaz határában ........................ 257 Csiba Lajos: Rétisas a Felső-Szigetközben .............-1.0- 20000000 258 Dr. Dózsa István: A házi veréb (Passer domesticus) mint Salmonella Typhi murium

INGIRÜLDTZŐTEI " SE RARE OR RE ST 225 Faba László: Madártani adatok egy régi preparäläsi naplóból .............. 272 eee Maron Gatyaskuyik Baja dn e e een 262 Ferencz Miklós: Bübos és fenyvescinege fészkelése Somogyban. ............. 262 Fernbach János: A fürjek kései tojásszórása ............................. 268 Fernbach Janos: Eszaki örvösrigö Zobnaticän ............................. 273 Fernbach Janos: Sarkantyüs särmäny a Vojvodinäban ..................... 276 Filipascu Alexandru: A csonttollü Kolozsväron és kôrnyékén ............. 159 Filipascu Alexandru: A csiz mint a Märamarosi és Radnai havasok feszkelö

EDER ee el une le oe ose ose 205 Filipascu Alexandru: Adatok Kolozsvár madärvilägahoz .................. 276 Filipascu Alexandru: Csonttollü a Radnai havasokban .................... 273 Fodor Tamds — Babay Karoly: Urali bagoly fészkelése a Sätorhegysegben .... 252 Gajdacs Mátyás: Flamingék pusztulása Abessziniäban ..................... 279 Gereby György: Füstös récék és kékcsőrű réce Pellérden ................... 258 Geréby György: A feketeszárnyú székicsér fészkelése Magyarországon. ........ 259

Gereby György: Szalagos keresztesoru Pécsett ro. RSA 263

Gorzo Gyorgy: Amerikai canko a magyar faunäban ............:.-..--.+.:- 125 Gyéressy Antal: Madártani adatok a Duna-Tisza közeröl ................... 259 Györfi Sándor: Ujabb füstös cinege előfordulása Erdélyben ................ 274 Györfi Sándor: Újabb csicsőrke megfigyelések ............................. 275 Györfi Sándor: Bajszos sármány fészkelése a Nyugat-Erdélyi Kárpátok keleti lejtöin liane ann n LOI kisa mc sac = e 276 Györy Jend: Jegesrecek S1ófoknál i... 257 Győry Jenő: Adatok a csilp-csalp füzike fészkelési ökolögiajahoz ............ 270 Győry Jenő: Suvolto feszkelese a Soproni hegységben "CE 255 Györy Jenö: Madärfaunisztikai adatok a Köszegi hegysegböl, Szalafö (Vas m.) kormyckérolves a, UNIVERSE 262 Dr. Homonnay Nándor: Magyarország és környező területe gélyaällomänyänak mennyasesilfelvetelezese az) 1941. evben OSE EE 83 Hüttler Bela: A sarkantyús särmäny előfordulása Magyarországon. .......... 256 Jakab Andras; Bnekeshattyuselöforduläasar we 257 Jakab András: Bütykös ásólúd Bihar megyében nr vr PERRET EEE 257 Jakab András: Havasi sarlósfecskék feltűnése Budapesten ................. 252

Jakab Andräs:Sarlésfecskék feszkelötelepe Budapesten a Bem József utcában 260 Kálóczy Lajos: Solymászati és madártani emlékek a régi magyar szépirodalom-

bol -és: hivatalos írásokból: le ei. on tae ets RI SOK EKET ETEK ÉTÉ 231 Kalocey, Lajoss Buty kos hattyu a Mosoni-Dunan RIO EA: 257 Dr. Keve Andras és Dr. Patkai Imre: A magyarorszägi héjak rendszertani helyzete 127 Dr. Keve András es Schmidt Egon: A vizimadarak vonuläsänak egyidejű (syn-

chron) "kutatása o. „en. nn OL A es RT 145 Dr. Keve Andras: Különösebb madärvendégek a Balaton mellett 1959 őszétől

1962 TaVAaSZaI ge cose ec ne ee weed itis Os iis erga A Ge Cle EK e 264 Dr. Keve Andras: Vigyäzzunk a vörhenyes fecske elöforduläsära ........... 272 Kiss Keve: Darázsölyv a debreceni Napgyerdén.. nn. 258 Dr Koss Vilmos; Blamineo az Ipolyzvölsyeben a... RER 247 Klemm Werner: A fülespacsirta fészkelésének első bizonyítéka a deli Kärpätok-

MOAT vise sec essen ann anne bat JOEL Seren 253 Koffan Károly: Havasi szürkebegyek Budaörs határában .................. 265 Kohl István: Szürkegem fészkelése Beresztelke községben .................. 247 Kohl Isiván: Enekeshattyük Szászrégen vidékén .......................... 257 Kohl Isivän: Gatyäskuvik Szäszregen kôrnyékén ........................-. 273 Kóródi Gal Janos: Adatok a borzas gödény elterjedéséhez, biometriäjähoz és tàp-

lalkozasahoz "(Romániában 2. ERRO ET 65 Dr. Korompai Viktor: Tengelicfészkek száma és lelöhelyei Gyula város belterü-

leten az 1961. évben. i. uc. TR RE 103 Kovaes, Andor Kul6n6s isolyom)Arcentinabolas SR be 223 Dr Kgeiz00 Müklos Bagolyköpet-vizsgälatoke RE RA 47 Dr. Kretzoi Miklós: A hóbagoly egy régibb dunántúli elöforduläsa.......... 252 Dr. Makatsch Wolfgang: Kakuk kisőrgébics fészkében ..................... 269 Máté László: Feherszärnyü szerkök telepe Ürbőpusztám ................... 259 Mikuska Jozsef: Nôrôs äsulüd a kanizsai järäsban ........ 00000 257 Mikuska József: Megfigyelések a Ludas tavon (Vojvodina) ................. 278 Mile Daniel: Gyursyalag, telep a Wiszantulon) 1. ONE 268 Molnar Pal vide, Béres Jozsef ilo oe EE 57 Mosdnszky Arisztid: À Kárpát-medence madärfaunäjänak észak-európai expan-

Zivstormäirölieu us. seins Se ek. DARKER da Sera tie SARE 173 Munteanu Dan: A füstös cinege Kolozsváron (Cluj) is fészkel ............. 274 Munteanu Dan és Filipascu Al.: Ornitholögiai megfigyelések Kosnän .......... 277 Murvay Árpád: A halvány geze fészkelése Orosházán ..................... 255 Nagy Gyula: Az ürvôsrigé északi alfajának előfordulása Magyarországon. ....... 254 Nagy Imre: A fekete gólya fészkelése 1959-ben a Bakonyban .............. 246 Nemere Lajos: A kis vércse fészkelése Makó határában ................... 251 Dr. Ocsovszky László: Eltojt darutojás a cserebökényi pusztán ............. 268

6

Dr. Ocsovszky László: Reznek fészkelése Cserebòkényben .................. 251

Beeren line vide! Dr Keve Andräs, utt «crei cle di mito ite cuevelol à 127 PreReatkan Imre: Kas kárókatona Biharugran i ita weni 268 Dr. Pátkaiz Imre: Bütykös hattyú Szentgotthárdon ........................ 257 Dr. Pätkai Imre: Fekete réce az Alföldön, füstös réce a Dunán ............ 257 Dr. Patkai Imre: Szirti sas Gödöllő környékén ..... eo CR RESTO 258 none lonadaly kispolingen 2... soc. cene 1.0 lire 268 D oikon Imre: Sziki pacsirta téli előfordulása .................. "+... 254 Dr. Patkai Imre: Léprigé költese Budakeszi határában, havasi lile a Dunän- OE L00900 0A RAR RINO 261 Dr. Patkai Imre: Fülespacsirta Székkutas hataraban ...................... 262 ar ranelmrenOubacsevorsuvolték i... iii ae 270

Péczely Péter: A madarak kopäcsolö mozgásának hatása a nyakesigolyak EUROS à 0 0 0640800 ER

Peczely Péter: Csigaforgaté a vásárhelyi Fehertön ........................ 268 Fee Butykössäasolud Tatami sg sense ose sas bee oe cee eels ee ee ee 257 Radetzky Jeno: A kerecsensólyom fészkelése a Velencei hegységben. ......... 258 Radetzky Jeno: A léprigé siksägi fészkelése és a gulipan újabb feszkelöhelyei Fejér

MeN RACs [OS doc 2 LEI SRO CC OOO SO ES I ARI 261 Radványi Otto: Fekete gólya fészkelése a Bodrogközben ................... 246 Radványi Otto: Megfigyelések gyurgyalag telepeken ....................... 267 dfj. Réthy Zsigmond: Kisköcsagtelepek a Hármas-Körös mentén. ............ 245 Dr. Sághy Antal: További adatok a Gerecse hegység és a Középső-Duna ma-

TÁTVA INGA So ER ORO ESS 263 Sámuel Nicolette: Őszi megfigyelés a tüzesfejű királyka udvarlási viselkedéséről 199 iSvovemmecios Kustos réce rar Tiszan Szász ába nn ren 258 Schäfer Lajos: Adatok a Duna — Tisza köze madärvilägahoz ............... 259 Schäfer Lajos — Dr. Tapfer Dezsö: Budapest sarlösfeeske allomänya 1961-ben ... 261 bella s EéjasasDOserdéneEle ser Me ser Ce ue En se ne 258 Schoiemlaljos A deli hantmadäar Agetelekem "Un... 267 Schmidt Egon: Gyöngybagoly-köpetvizsgälatok eredményei ................. 51 Soma iomaide Dr. Keve:Andräs... © rue Bets Pene dee s etel PE 145 Schmidt Egon — Sterbetz István: Adatok a Duna — Tisza közi szikesek madärvi-

Bef en 44 0 ee OS i ER de 258 ÉTAT BI Csio at etető OSZADO <5 nin ed eue ele die ele eee 271 Cuil gon “LOLZCSOLU, CILLOMMSATMADY LL... + + be ee es eee en ene ou Le 271 Schmidt Egon: Adatok a Villänyi hegység madärfaunäjähoz ................ 265 Dr. Solymosy László: Kis poling a Dunántúl északnyugati részén ........... 262 Dr. Solymosy Laszlo: Traktort követő ugartyukok ........................ 262 Dr. Sovago Mihály: A kanalasgém és székicsér hortobágyi fészkelése ....... 268 Sterbetz István: A pasztorgém rendszeres megjelenése a Saséri rezervátumban 246 Sterbetz István: A batla fészkelése a Saséri rezervátumban ................. 247 Sierbetz Istvan: Madarak burgonyabogär pusztítása ....................... 272 BrenBerzWelistvornssyade Schmidt Boon E. renne entra 258 Stollmann András: Adatok a fenyörigö fészkeléséhez a Nyugati-Karpatokban 195 Szelke Árpád: Madártani tapasztalatok a nyílt tengereken ................. 279 Szemere László: A. balkáni gerle megtelepedett a Bakonyban .............. 263 Szepesvári László: Fenyőszajkó a Sátor-hegységben ........................ 267 pezlassulZoltanivide Gyory ETŐ Le. ane el le ns ner innen 255 Szomjas László: Macskabaglyok gyülekezése nyúlsírásra ................... 270 Szöke Péter: A madárhangábrázolás egzakt módszere ...................... 109 Pelo pier@Dezsor@kvidesSchafer Bajos nilo ie ine 261 BER ame De2s0: Hollok a PiliSShesység bent... ..................... 263 Ternyak Jenö: Enekes hattyü Kiskunhalas hatäräban ..................... 257 EC cnos wzirul sas al Harangos t6mall................eououensonuuen. 258 Ternyák Jenő: Fülespacsirta az inokai erdőben ........................... 259 Turcek Fr. J.: A karmazsinpirók területfoglalása Szlovákiában . . . . . . . . . . . . . 169 Urbán Sándor: Széncinege korai fészkelési kísérlete ....................... 270

Vásárhelyi István: Ragadozómadár-adatok a Bükkből .................... 258

Vasarhelyolstcan 2 Holo ag Buldsben RE nen ECC ter EEE CE 267

Dr Verise Albert: Dr. He. Csorgey: Tiaasz 00). 62. is ee Eee ELET 15 Dr. Vertse Albert: Madärtelepitési kisérletek (1960—1962) .................. 23 Vespremeanu E. E.: Adatok a roman Duna-ärter madarainak ökolögiäjähoz 211 Apro: közlemények i MISTE CE 245 omemoraml I TT 281 Könyvismertetesekr o TEN 285 Index alphabeticus Vite ROERO 303

I

CONTENTS

Agardi, E.: Scops Owl nesting in County Baranya ........................ 265: Agárdi, E.: Spotted Flycatcher’s nesting-sites ............................. 269 E ee ENestinenrreeulanties RR See CN eet is 266 Aradi, Cs.: Levant Sparrow Hawk nesting in the Nagyerdö of Debrecen .... 250 Aumiiller, St.: Ruddy Shelduck on the shore of the Fertő Lake (Neusied- LEE) 3250 nor oa RE darte 257 EEE Wile billeds Bern observed 2... 1.0.1. EE RE 262 gone, JK, Saale, Dielen ME ER RER Re A a Eee 252 Dr. Beretzek, P.: Rare breeding-birds of the reeds ......................... 259 Dr. Beretzk, P.: Velvet Scoters on the Lake of Kunfehértó. ............... 258 Dr. Beretek, P.: The birds of floating-islands iti. tao e s 259 Dr. Beretzk, P.: The assertion of parental and selfpreservational instincts observed at damaged nests of the Pendule Fit .......................-. 271 Béldi, M.: Ornithological observations on the shore ot the Black Sea ....... 20% Beldi, M.: Hibernating Little Snipe and Spotted Crake at Nagyenyed (Aiud) 273 Beldi, M.: Short-toed Lark in the Countryside of Kolozsvär (Cluj) ......... 273.

Beldi, M.: Sombre Tit breeding in the Countryside of Kolozsvär (Cluj) .... 274 Beldi, M.: Barred Warbler, Sedge-Warbler and Marsh-Warbler on the main-

SESS Ct kolo (CI) CREER EEE RI ee 274- Béress, J.— Molnar, P.: Angaben zur Ernährung und Dynamik einiger unserer Wintergastvögel in Kolozsvár (Cluj) und Umgebung ................... 61 Beress, J.: Ornithological observations in the Märamaros and the Radna Moun- SI n te Ae e e 276 Bogdan, L.: How Wild-Geese drink at frozen waters ..................... 268 Bude, Ble Akos: ISwitbrat BÉCS zn... e eo 252 Csaba, J.: Ornithological records from County Vas ........................ 263- Csaba, J.: Faunistical data of the bird collection of the destroyed Museum of BERN RENON Soc hehe oe 266. Csiba, L.: Mute Swan in the region of Doborgaz (NW. Hungary) .......... 257 Osiba, L.: White-Tailed Eagles along the Danube near Győr .... .. . . . . . . . . . 258 Dr. Dózsa, I.: Der Haussperling (Passer domesticus) als Salmonella typhi TIFIENIUITA. LESSONS RO NO CORO OREGON NO EI en IO E 227 Faba, L.: Ornithological data from the diary of an old taxidermist, the late BO A ARR E TO i E ls stunt 272 Helene; Tenemalm!sl Owi at! Baja tt i e ee 262° Ferencz, M.: Crested and Coal Tits in County Somogy .................... 262° Fernbach, J.: Ouails mislaid belated eggs)... : ........2....2.2. nennen ts 268 Fernbach, J.: Northern Ring-Ousel at Zobnatica .......................... 273 Fernbach, J.: Lapland Bunting in the Vojvodina ......................... 276. Filipascu, Al.: Waxwings at Cluj (Kolozsvär) and its vicinity ............. 167 Filipascu, Al.: The Siskin breeding on the Märamaros and Radna Mountains 206 Filipascu, Al.: Data on the avifauna of Kolozsvär (Cluj) ................. 276 Filipascu, Al.: Waxwing on the Radna Mountains ........................ 273 Fodor, T.— Babay, K.: Ural Owl breeding on the Sätor Mountains ........ 252

“Gajdaes, M:; Blamingo-plague in Apbessma ta. 279

Gereby, Gys: Velvet Scoters near Pellérd, LE eee 258 Gereby, Gy. Ruddy Duck at Pellerd Re „u... cians 0 en en = E 258 Gereby, Gy.: Black-Winged Pratincole breeding in Hungary ................ 259 Gereby, Gy.2 Dwo:bazrred -Crosshill’ at, Pécs’ 25... 22.22. Je RE PE 263 Gorzö, Gy.: American Yellowshank in the Hungarian avifauna ............. 126 Gyéressy, A.: Ornithological data from between the Danube and Tisza ...... 259 Györfi, S.: Sombre Tit occuring more recently in Transylvania ............. 274 GYörst, 8: Moresrecent data on, Serims ... ne... 00 2. PETITE EEE 275 Gyorfi, S.: Rock-bunting breeding on the eastern slopes of the western Carpathian

Mountains of Transylvanie I. Race an ccs oe ee eee 276 Gyory, dic Long-tailed) Duck ASL TOO EE 257 Györy, J.: Rarer visitors at the Danube downstream of Budapest .......... 262 Gyorgy Jc Tern’s winter-oceurrence aire ee TNT To 262 Györy, J.: Data on the Frequency of the Coal Tit and the Mistle Thrush

im Breeding-Saison un. m eee aks LIMITE 2ER ESEN 97 Györy, J.: Data on the nesting oecologie of the Chiff-chaff ................ 270 Gyory, J. — Szilassy, Z.: Bullfinchs nesting in the Sopron Mountains ...... 256

Györy, J.: Dataonthe avifauna of Kőszeg Mountains and the countryside of Szalafő 262 Dr. Homonnay, N.: Quantitative Storchaufnahme in Ungarn und in den anstos-

senden Gebieten im Jahre- LATE TPE EEE TE CN ETC TE CPE CPE PEER 97 Hitler, Bo: Lapland) Bunting occurime) in Hungary... 5.40. eee eee ene 256 Jakab, A” Whooper Swan's Occurrence |. a.m. ses: EEE 257 Jakab,, A, Sheld-Duck occurrence in Ni) Hungary. rn eee eee 257 akad cas Alpine Swifts turing. up) Budapest: 2... telet sae eee eee 253 Kaloczy, L.: Überlieferungen und Daten in der ungarischen Literatur und den

Amtschriften vergangener Zeiten über die Falknerei und Vogelkunde ........ 231 Kalöczy, L.: Mute Swan on the Moson-arm of the Danube ................ 222

Dr. Keve, A. — Dr. Patkai, I.: The taxonomical Position of the Hawksin Hungary 128 Dr. Keve, A. — Schmidt, E.: The Results of the Synchron Survey of the Water-

Bowl. Migration im 1969.22. descente tes CO ES 154 Dr. Keve, A.: Rare visitors near the Lake Balaton (W. Hungary) from autumn 1959-6111 spring, 1962, oss ssc 2008 > douce auto LIE TTT 264 Dr Keve, WA: Achtuns auf Rötelschwalben Ar n 272 Kiss, K.: Honey Buzzard in the Nagyerdő of Debrecen ................... 258 Dr. Kass) Ve: Klamineofin the Ipoly-Valley Ce RR ee eee eee 247 Klemm, W.: Erster Nachweis über die Brüten der Ohrenlerche in den südlichen Karpaten tati EE IA TIMER ALLE, lee DER 253 Koran, Re: Alpme -Accentors. at Budadrs- e EE meus cae 265 Kohl, 1.2 Grey Heron nesting within alyillage RE SOR RE EROE 248 Kohl, I.: Whooper Swans repeatedly in the countryside of Szäszregen (Reghin) 257 Kohl, I.: Tengmalm’s Owl in the countryside of SzAszrégen (Reghin) ..... 273 Korodi Gal, J.: Data on the Dalmatian Pelican’s territorial extension, biometry and nutrition in Roumania HR ee retire ek soe eee 79 Dr. Korompai, V.: The number and sites of the Goldfinch-nests within the town Gyula (SE Hungary) im 1961) ren. PROS eee ee 105 Kovacs, A.: An extraordinary Falcon from Argentina ...................-- 223 Dr Kretzou, Mis: Bulen-Gewöll-Studien id RETTE 50 Dr. Kretzöi, M.: Snowy Owl’s earlier occurrence in Transdanubia .......... 252 Dr. Makatsch, W.:Schwarzstirn-Würger als Wirt von Kuckuck ............. 269 Mate, L.: White-winged Black Terns’colony at Ürbôpuszta ................ 259 Mikuska, J.: Observations on the Ludas Lake (Vojvodina) ................ 278 Maile, “Dy: Bee-eater nesting left of the Risza AN J. eee eee 268 Molnár, P. vide. Béres; 3: ecto, aa ER, eee 61 Mosanszky, A.: Expansive Formen der Vogelfauna des Karpatenbeckens gegen Nordeuropa... Ken EIER NT EO AS, SSO eee 185 Manteana,D.Svideriilipascuy ALMA 22.00, Se, A RRRRRES 277 Munteanu, D.: Sombre Tit breeding also at Kolozsvär (Cluj) .............. 274 Munteanu, D. and Filipascu, Al.: Ornithological observations at Cosna ..... 277 Murvay, A.: Olivaceous Warbler breeding at Oroshäza (SE Hungary) ...... 255

10

Nagy, Gy.: Northern Ring-Ousel first occuring in Hungary ................ 254

Nagy, I.: Black Stork nesting in the Bakony Mountains .................. 246 Nemere, L.: Lesser Kestrel nesting in the environs of Makö ............... 251 Dr. Ocsovszky, L.: Crane’s egg mislaid at Cserebôkénypuszta ............... 268 Dr. Ocsovszky, L.: Little Bustard nesting at Cserebôkény .................. 251 PL meee er DrESIKeve ASE NT nen RE TE LR 128 Buck le. Byomy; Cormorant ab, Biharugra "re. 268 Rad ls Mute Swan at Szentgotthärd ész sees .......... ee 257 DrePaikar, 1° Common, Scoter on the Hungarian Plain ................... 257 Merkur RIE Velvet, Scoter on the Danube NE 257 Dr. Pdikai, I.: Golden Eagle in the countryside of Gödöllö................ 258 Dr, aa, obberzel ia kransdanuloialsy.- oc ances asses see ace eee ac 262 Dr. Pátkaz, T.: Whimbrel exhausted by leeches ................ se eees 268 Dr. Pátkan, T.: Short-toed Lark occuring in Winter... 254 Dr. Pátkaz, T.: Mastle ‘Thrush breeding at Budakeszi ........2.............. 261 Dr. Pätkai, lee Bnliimehesgeatingzoak-gallsy Pr enden 270 Péczely, P.: Die Wirkung der hämmernden Bewegung der Vögel auf die Ausbildung Ir Salsa i N TAI ake 140 Péczely, P.: Oyster Catcher at the Feher-Lake of Hödmezöväsärhely ........ 268 none Sel Duecksatı-Tatar ae. en e e nenne PT 257 Radetzky, J.: Saker Falcon nesting in the Velence Mountains .............. 258 Radetzky, J.: Avocet’s more recent nesting-sites in County Fejer ........... 261 "madetziey; 322 Mistle Lhursh breeding on the plains .................2...... 261 Radványi, O.: Black Stork breeding in the Bodrogköz ..................... 246 inadvaniye, 022 Observations’ on the Bee-eater "NN 267 Réthy, Zs.: Little Egret colonies along the Triple-Körös ................... 245 Dr. Saghy, A.: Further data on the avifauna of the Gerecse Mountains and the LOIS DEEE 5 4 5 Sets EE REP IC ee Kt 263 Samuel, N.: Some Notes on the Autumnal Courtship of the Firecrest ...... 202 Schäfer, L.: Velvet Scoter’s occurrence on the Tisza ...................... 258 Bere Data, on the avatauna of the Töserd6 1... 259 Schäfer, L. — Dr. Tapfer, D.: The stock of Swifts in Budapest in 1961 ... 260 Schafen, D.: Black-throated Wheater at Aggtelek ......................... 267 Schmidt, E.: Die Ergebnisse der Gewöllenuntersuchungen der Schleiereule ....... 55 Sam, [Hs SA Die, NSOE ERE O RS Eee 154 Schmidt, E. — Sterbetz, I.: Data on the avifauna of the sodaie ranges between the Danube amel Doll ER 258 Schmidt, E.: Long-tailed Tit feeding snails ................ ES IRRE NER 271 Sr ER Mellow Bunting, with deformed bill... Ru. anne 271 Schmidt, E.: Data on the avifauna of the Villány Mountainranges ......... 265 Dr. Solymosy, L.: Whimbrel in the north-western part of Transdanubia .... 262 Dr. Solymosy, 7.2 Stone Curlews following a tractor ...................... 262 Dr. Sovagso, M.: Spoon-Bill nesting on the Hortobágy ..................... 263 Sterbetz, I.: Buff-backed Heron’s regular appearance in the Sasér-Sactuary ...... 246 Sterbei2, 1.: Glossy Ibis nesting in the Sasér-Sanctuary ...............----- 247 SEE ER Birds destroyine, Colorado Beetle..." "#......0. 272 Siete, L ace SoHo IDR RE ne ba 258 Stollmann, A.: Angaben zum Brüten der Wacholderdrossel in den West- SENTRÜCN à à re RN RE 198 Szelke, A.: Ornithological experiences on the open sea .................... 279 Szemere, L.: Collared Turtle Dove resident in the Bakony Mountains ........... 263 beepesenm VS Nuüteracker, in ther Satormountains i... ente 267 Szomjas, L.: Tawny Owls gathered by hare-wailing ...................... 270 Szöke, P.: The Exact Method for the Recording of Bird-Song .............. 120 Dr. Tapfer, ACL SC la ashe Teepe ges, Obes, cece LI ETTI 260 Dr. Tapfer, D.: Ravens in the BTS ANTIQUE CAN I PET oe oS 263 Ternyak, J.: Rarer bird-visitors in the environs of Kiskunhalas ........ 257, 258 Turcek, Fr..J.: The expansion of the Scarlet Crosbeak’s nesting area in Slovakia 170 Urbán, ws. Great, Tit"s early nesting-attempb »........... Jun. ci 270

11

Vasarhelyi, I.: Data on raptorial birds in the Bükk Mountains ............ 258 Vásárhelyi, 1.: Raven in the Bükk Mountains 2.27 TR ee eee 267 Dr Vertse,. Asz Dr h.co Titus Csôrgey EM: ni AREE STE 19 Dr. Verise, A.: Vogelansiedlungs-versuche (1960—1962) .................... 36 Vespremeanu, E. E.: Zur Okologie der Vògel des Uberschwemmungsgebietes der DONA TTT M A Re ee Hs PRETE 213 Short Notes: c a Ana Le PR oe TE 245. In memonami' i sen de i SESS ee Se A EEEN TÉS 281 Books soa SOS OR Re tale Als en N PETTO 285 Indexvalphabeticus'avium: wii NER dio 3 IRE AE 303

12

ÄBRÄK JEGYZEKE - LIST OF ILLUSTRATIONS

Bar bee Osorser Pitusz — Dr. hie) Titus Csorgey ho js. EE okt 16 2. Alvó kiralyka-par — Gelbköpfige Goldhähnchen ....................... 19 3. Eternit kisodüban fészkelő, fiait etető kékcinege — Fütternde Biaumeise vor einer kleinen Nisthöhle aus Asbestcement ............................. 24 4. Odukihelyezò emelöszerkezet — Ein Gerät zum Aufhängen und zur Kontrolle cer Disks A N EE EST 27 5. Odülaké madaraink feszkelöterületei es odufoglalasuk vázlatos aránya a hagyományos feszekodükban — Eine Skizze über den Zusammenhang des Brutareals und die Besetzung der klassischen Nistkästen durch Höhlenbrüter 29 6. Eternit kisodü szerkezete — Die Konstruktion desleinen Nistkastchens aus À FC ICE NET) 00 Biol ote SORTI ee 32 7. A güdények fészkelési areäljanak csökkenése 1856 és 1958 között Romania- ban — Abnahme des Brutareals der Pelikane in Rumänien zwischen 1856 al NIS de 08 ER ies ee i O e tal ear 66 8. Rózsás gödenyek telepe — Brutkolonie von Rosa Pelikanen ............. 74 9. Fiatal borzas gòdények — Junge Krauskopfpelikane ..................... 74 10. Elelmet hordó gölya-szülök — Futterbringende Störche .................. 83 11. Gélyafészkek emberi épitményeken — Storchnester an menschlichen Bauten 87 12. Gélyafészkelés lehetösege kemenyeken — Möglichkeiten des Nestbaues der Seerekesyanii Bauchfängen =... Re ec wes ao een 89 13. Élőfákra elhelyezett gélyafészek típusok — Typen der Storchnester an BADEN dE ota: 6 RR a a RI II nn 90—91 14. Kihelyezhetö tärgyak, melyekkel a gölya lefészkelését megkönnyithetjük — Gegenstände mit welchen man die Ansiedlung des Storches erleichtert ..... 93 15.—18. Szöke Peter: A madärhangäbräzoläs egzakt mödszere c. cikkének ábrái — Illustrations to the paper P. Szöke’s: The Exact Method for Recording CET SON ws N I EN 110—119 19. Sargaläabü canké, Tringa flavipes (Gm.) — Lesser Yellowlegs ............. 125 20. Atlas (nagyfakopänes és csuszka) — Atlas von Buntspecht und Kleiber ..... 132 21. A 4. nyakcsigolya dorsalis nezetben — Dorsale Seite der vierten Hals- WILDE. 0.40.08 SIRIO NS RES em M Ne ru 133 22. Az 5. nyakesigolya caudo-ventralis nézetből — Caudo-ventrale Seite der fünf- Gen BONO RSS er RR Pe DIRE 135 23. A 6. nyakcsigolya elölnezetböl — Voransicht der 6. Halswirbel ............. 136 24. A 14. nyakcsigolya hätulröl — Rückansicht der 14. Halswirbel ............. 136 25. A csonttollü számbeli ingadozása Kolozsvárott (Cluj) az atlag hömersek- lethez viszonyitva — Zahlschwankung der Seidenschwänze im Vergleich zur Temperaturschwankung in Kolozsvär (Cluj Wx ick sticks E SIRIA SO DN 164 26. A csonttollü szärnyfüggvenyek fejlődése — Entwicklung des Flügel-Appen- XE SITESISCIACHSCAWANZES ne I Se nno 166 27/a. A fenyörigö elterjedése a Kärpät-medenceben — Verbreitungskarte der Wacholderdrossel in dem Karpathen-Becken ........................... 180 27/b. A fenyörigö elterjedése Szlovákiában 1960-ban — Die Verbreitung der Wa- cholderdrosselimider Sloyakeıım 1960, 2 2 en 195 28. Fenyörigö-feszek — Wacholderdrossel-Nest ............................ 196

29. 30. 31.

32.

33. 34.

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

14

Árterület —Überschwemmungsgebiet "NE, 212 Árvíz által érintetlen terület— Von Überschwemmungen verschontes Land 212

A kanalasgém egy éves életciklusa során történő pusztuläsi aránya — Die

Proportion der Verluste des Löffelreiher’s im Laufe seines jährlichen Entwick-

lungszyklus- Shonen SE RT 215 Homokbuckäk a Duna-ligetek nyugati részében — Sanddünnen in den

westlichen Sektoren der Donau Auen 2... ROC 217 A nyári lúd „ket-emeletes’’ fészke — ‚‚Zweistöckiges’’ Nest der Graugans..... 218 Uszadek fatörzsön epült küszvägöcser-feszek — Nest der Fluss- Seeschwalbe

aufeinentzeibenden'Baumstamm 2.12. ROOT TE 219 Falco kreyenborgi Kl. . >... 2... 20 u. te se We ee TETTO 223 Kis héja (Aceipiter brevipes) fészke — The Nest of Levant Sparrow Hawk ... 249 Kis vércse fészkén — Lesser Kestrel at the Nest ........... 0000 251 A halvány geze fészke — Olivaceous Warbler’s nest . . ..... 254 VMoröslasölud — Ruddy Shelduck RR EC OOO RE SONNO 257 Ustökösgem fészkelése nádasban — Nesting of the Sqacco-Heron in Reed ... 260 Leprigöteszke — Nest of mistle Thrush ... ORIONE E 261 Fusti fecske fészkének különös elhelyezése — An unusualy Nest of Swallow ... 265 Torzesörü citromsarmany — Yellowhammer with deformed bill ............ 27

Dr. H. €. CSÖRGEY TITUSZ NY. KISERLETÜGYI FÖIGAZGATO,

A MADÁRTANI INTÉZET IGAZGATÓJA 1875—1961

Dr. Vertse Albert

Kiváló tudós, művész és kiváló ember volt. Egyike azon elhivatottak- nak, akik a Madártani Intézetben, akkor még M. Ornith. Központban kezdettől fogva munkálkodtak, annak jövőjét tehetségükkel, fáradhatat- lan munkájukkal megalapozták. Ez alapítók közül utolsónak hagyott itt bennünket. Elhunytával egy korszak zárult le intézetünk és a magyar madártan történetében.

Tudós volt és művész; a természet, a madarak rajongó szerelmese. Benne magasan lobogott az elhivatottság szellemi fáklyája, és nehéz eldön- teni, hogy tudósnak volt-e nagyobb vagy művésznek! Ő az utóbbit, a művészetet tartotta a szellemi alkotások között a magasabb rendűnek, és a szépségek iránt annyira fogékony lelkéhez bizonyára ez is állott a leg- közelebb. Ez kellett hogy álljon, hiszen csodálatos szépségű madarképei- vel idehaza és messze külföldön egyaránt, már fiatal korában széles körű elismerést, hírnevet szerzett. Képeinek nemcsak természethűsége, utol- érhetetlenül finom technikája bűvölte el a szakértőket és a laikusokat, hanem elsősorban a madár szépségének, formája-mozgása bájának szinte költői megjelenítése is, amit csak a madárvilág és életjelenségeinek rajon- gásig fokozott áhitatos szemlélete válthat ki egy született művészegyéni- ségből.

Képeinek varázsa emelte HERMAN OTTÓ: A madarak hasznarol és kara- rol c. „kis madaras könyv" hatását olyan magas fokra, amely mai napig páratlan a magyar népszerűsítő tudományos könyvsikerek között. A nagy sikernek már csak betetőzése volt a német és angol nyelvű kiadás. Eze- ken a képeken ismerte meg népünk a madarakat mint a természetszere- tet egyik, szépségével gyönyörködtető forrását. Generációk nőttek és nőnek fel CsöRGxy képeinek egész életre szóló emlékével, hatásaként a madarak el nem múló szeretetével, irányukban tanúsított érdeklő- déssel.

Örök kára madártani irodalmunknak, hogy CHERNEL ISTVÁN korai halála meggátolta azt a kedves tervét, amely élete egyik fő műve lett volna, a CHERNEL-könyv egy újabb kiadásának a megjelentetését. Az új kia- dást — az egész magyar madárfaunára kiterjedően — ő illusztrálta volna! Ezt a dédelgetett tervét később azért is el kellett vetnie, mert ifjúkori madarász-vadászatai közben történt áthűlések miatt (egy szil- veszter esti récevadászaton a jég is beszakadt alatta) kézujjait is reumás bántalmak támadták meg úgy, hogy ecset kezelésére alkalmatlanná vál-

15

tak. Ez az akkor még gyógyíthatatlan betegség elkísérte élete végéig, s minduntalan emlékeztet- te őt az olyan sokat em- legetett, felejthetetlen ifjúkori vadászkirándulá- saira, amelyek színhelye a Fertő madárparadi- csoma volt. Ott töltötte ifjúsága javarészét mint soproni diák, ott ismer- kedett meg madárvilá- gunkkal, ott preparálta, festette első madarait, madárképeit. Ennek az örökké visszavágyott ifjúkori vadäszeletnek akkor szakadt vége, ami- kor egyetemi hallgató- ként Pestre, majd a má- . sodik év végeztével mint . gyakornok a Központ . státusába került. Saját szavaival élve: , amikor a szilaj pákászból az író- asztal szomorú rabszol- gája lettem" .

A sopron megyei Ne- zsideren született 1875. VII. 12-én. Dunaszerda-

1. ábra. Dr. h. c. Csörgey Titusz helyre, majd mint kisdiák Abb. 1. Dr. h. c. Titus Csörgey előbb Pozsonyba, később

Sopronba kerül, ahol kö- zépiskolait végezte. Rövidesen felfigyelt rá kitűnő ornithologus terme- szetrajz tanára, FASzL ISTVÁN, munkatársának fogadja, gyűjtőfegyvert sze- rez számára és lehetőséget a Fertő madárvilágának tanulmányozásához, madárgyűjtésekhez, az iskolai madárgyűjtemény gyarapításához. Magá- tól tanul meg preparálni, s azt oly művészi fokra fejleszti, hogy jóval később is az ő régi preparátumai az intézeti gyűjtemény legszebb darabjai. Az volt a módszere, hogy a frissen lőtt madárról, azon melegében, a hely- színen vázlatot készített a test természetes hajlatairól, a tollazat elren- deződéséről. E rajzok alapján készítette azután élethűségükben tökéle- tes preparátumait. Elsősorban az élő madarakat rajzolta kirándulásain. Távcsövön figyeli a madarak mozgását, testtartását s az elkapott, jellemző mozdulatokat a mindig magával hordott vázlatkönyvében rögzíti. Ez volt egyik titka képei természethűségének.

Mint egyetemi hallgató kerül — FAszz ISTVAN ajánlatára — a M.

16

Ornith. Központba 1895-ben, ahova a szabad termeszetben szerzett madärismerete, művészi preparatori képessége, valamint akkoriban kibon- takozó illusztrátori tehetsége egyenesen predesztinálták. Képességei mél- tánylásra is találtak, s HERMAN OTTÓ rövidesen megbízza PETÉNYI hátrahagyott madártani jegyzeteinek tudományos feldolgozásával, amit mintaszerűen elvégez. A vaskos könyv most már egybegyűjtötte és kritikailag is rendszerezte a becses anyagot (1904). CSGRGEY képeivel díszítve méltó emléket állított a magyar madártan úttörő tudósának külföld előtt is, mert rövidesen német nyelven is megjelent (1905). 1901-ben katonai szolgálatra Sopronba rendelik, ahonnan betegen kerül vissza. Egészsége helyreállítása érdekében HERMAN OTTO kieszközli, hogy öt hónapot az Adria partján, Spalatóban töltsön a madárvonulás tanul- mányozásával. Megfigyeléseiről az Aquilaban számol be (1902, 1903).

Amikor Intézetünk 1901-ben a Földművelésügyi Minisztérium fennha- tósága alá kerül, és CHERNEL ISTVÁN szorgalmazására a gazdasági madár- tan művelése is programba vétetett, CsORGEYre nagy és fontos feladat várt, nevezetesen a gyakorlati madárvédelem magyarországi megalapo- zása, megszervezése. E program minél alaposabb megvalósítása érdeké- ben 1903-ben Seebachba utazott. Hónapokat töltött BERLEPSCH madár- védelmi mintatelepén, ahol behatóan tanulmányozta az akkor már világ- hírűvé vált telepítési módszereket. Hazatérve ő veti meg a gyakorlati madárvédelem alapjait a fészekodúgyár megszervezésével és az , Utmu- tató a mesterséges fészekodúk alkalmazásához . . ." c.saját képeivel illuszt- rált könyvecskéjével, amely az FM kiadványaként, a gyakorlati madár- védelem módszertanának állandóan keresett forrása lett.

Rövidesen két kiadást ér meg (1906, 1907); 1910-ben németül jelenik meg, majd 1913-tól kezdődően , Madárvédelem a kertben" címmel foly- tatódik időszakos megjelenése, s ettől kezdve további 10 kiadást ér meg, az utolsót 1948-ban. Ez idő alatt a madárvédelem eszközeit sokszorosan tökéletesítette, fejlesztette. A ma is használatos odú- és etető-típusok megtervezésével segítette elő a gyakorlati madärvedelem terjedését. Az elért eredményeket , Madárvédelmi tanulmányok" címen folyamatosan közreadja az Aquila lapjain, de előadásokat is tart, népszerűsítő cikkeket is ír. Írásai nagy visszhangra találnak országszerte, s az elvetett mag életképesnek bizonyul. Legszebb hajtásaként a debreceni Tiszántúli Madárvédő Egyesület és a pécsi Mecsek Egyesület Madártani Szakosz- tályának megalakulása mint nagyhatású társadalmi megmozdulások emlí- tendők, amelvek szűkebb pátriájukban terjesztik, népszerűsítik a gyakor- lati madárvédelmet.

Széles körű természettudományos műveltségével, biológiai iskolázott- ságával a gazdasági madártan egyéb területein is eredményesen munkál- kodik. Különösen nagy jelentőségűek a vetési varjú táplálkozását tisz- tázó gyomortartalom-analízisei, majd a gazdasági érdekű hasznos és ká- ros tevékenységükben a környezeti tényező-változások döntő befolyásá- nak kimutatása. A madarak gazdasági jelentőségének elbírálásánál ez fontos, elvi jelentőségű megállapítás. A gazdasági madártan terén elért eredményei alapján a Földművelésügyi Miniszter a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet szaktudósítójának nevezi ki. Eközben régi ked-

2 Aquila 1962—63. — 17

vence tudomänyähoz, a faunisztikähoz sem lesz hűtlen. Ő vezeti be a magyar faunäba a Hieraaetus fasciatus-t (1904), az Accipiter brevipes-t (1906), a Larus marinus-t (1908) és a Branta ruficollis-t (1915). El6adasaival tevékeny részt vesz a nemzetközi madartani kongresszusokon is, igy 1905-ben Londonban, 1910-ben Berlinben, 1926-ban Koppenhágában, 1930-ban Amsterdamban, 1928-ban Genfben tart előadást a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság ülésén.

HERMAN OTTO halálával már fiatalon ráháramlik az Intézet vezetésé- nek gondja, hiszen HERMAN O. utóda, CHERNEL ISTVAN (1914—1922) Kőszegen él, csak a tudományos irányítást tartja fenn magának, az Inté- zet ügyes-bajos dolgait ő intézi mint igazgatóhelyettes. CHERNEL halála után CsORGEY tényleges vezető, igazgató lett. Ez az időszak mar a háború és az azt követő nehéz gazdasági helyzet gondjai között telik, amely a mind- jobban elhatalmasodó reumatikus betegségévelegyütt aláássa munkaképes- ségét. Ekkor már országos hírű tudós, a magyar madárvédelem elhivatott, köztiszteletben álló vezetője. Tudományos érdemeit a külföld is elismeri és értékeli: az American Ornithologists’ Union levelezö- (1932), a bajor Ornithologische Gesellschaft tiszteletbeli tagjává választotta (1933). Elet- művének legméltóbb elismeréseként pedig a Debreceni Tudományegye- tem 1934-ben díszdoktorrá avatta.

Nagy tehetségének legeredetibb alkotásai, madárképei, a század elején világviszonylatban is a madárillusztráció élvonalában állt. Sok külföldi szerző igyekezett Cs6rcEY-képekkel diszittetni munkáját, így SNOUCKAERT VAN SCHAUBURG holland madarakról szóló könyvét (1908), a holland madár- védő egyesület evkönyvet (1933), B. Duvaz olasz madárvédelmi kiad- ványait (1932). Jellemző CsöRGEY puritán egyéniségére és az Intézet iránt érzett áldozatkész szeretetére, hogy az előbb említett olasz köny- vek illusztrálásáért járó tekintélyes tiszteletdíjat az akkor nagy anyagi nehézségekkel küzdő Aquila évkönyvünk megjelentetésének elősegítésére fordította.

1935-ben ment nyugalomba, kísérletügyi főigazgatói ranggal. A Balaton mellé, Ábrahámhegyre költözött kis kertes házába véglegesen. Horgász- gatással és a ház körüli kerti munkával tölti idejét, amíg ereje engedi. Szeretett Intézetének 1945-ben történt tragikus pusztulása (amikor leg- szebb madárképeinek eredeti példányai is elpusztultak) nagy lelki meg- rázkódtatást jelent számára. Évekig nem hallunk róla, később azonban az újjáéledő Intézet sorsa mindjobban érdekli, gyakran váltunk levelet, amelynek hosszú sorát csak halála akasztja meg. Bár hallását az utolsó években csaknem teljesen elvesztette, szelleme, érdeklődése friss, sőt a humor is gyakran kicsendül soraiból: az öregség mindennapos tragédiája fölött humorizál, az öregséggel járó, számára alig elviselhető, szinte szé- gyenteljesnek érzett elesettségen, amely ellen — sajnos — nincs orvosság.

1961. december elején a tapolcai kórházba szállítják feleségével együtt, akin szívgyengeség jelei mutatkoznak, ő pedig fizikai leromlottsága, kime- rültsége miatt szorul ápolásra. A gondos kórházi ápolás visszaadja élet- kedvüket, a magas korral járó általános elgyengüléssel azonban már nem tud megbirkózni, s december 16-án csendesen elaludt. Egy héttel felesége halála után, akinek elhunytát előtte — kíméletből — eltitkolták.

18

Felettes hatösagunk saját halottjának tekin- tette s eltemettetéséről gondoskodott.

Széles körű, biztos tu- dású, kristálytiszta ítélő- képességű, nagyrabecsült főnököt és szeretett kollé- gát vesztettünk el benne, akit betegségtől sokat gyötört fizikuma gátolt abban, hogy terveit mind megvalósíthassa. Mind- ez már csak ráadás lett volna eddigi munkássá- gára, mert életművével megalkotta azt, amit cé- lul tűzött ki, s amire mél- tán büszke lehetett : elül- tette népünk lelkében a madárszeretet és madár- védelem gondoiatát, s az rohamosan sarjadva még életében terebélyes fává

növekedett. Bizonyára e 2. ábra. Alvó királyka-pár (Élet után) jól végzett, eredményes Abb. 2. Gelbköpfige Goldhähnchen munka tudata is hozzá- (Pinxit: T. Csörgey)

járult, hogy a szellemi $ értékek iránt annyira fogékony s az anyagi javak iránt érzéketlen, puri- tán egyénisége minden testi és lelki fájdalmon úrrá tudott lenni. Kedélye általában derűs, kiegyensúlyozott, szeretetre méltó, s ezzel felejthetetlenül barátságossá, meleg otthonná tette Intézetünket. Nagy tehetségű tudós egyéniségét, példamutató emberi magatartását, maradandó alkotásaival, tanításaival együtt követendő, nemes hagyományként őrizzük emlékeze- tünkben.

Dr. h. c. Titus Csörgey Oberdirektor für Versuchswesen i.R., Direktor des Ornithologischen Institutes 1875 — 1961

Dr. Albert Vertse

Er war ein hervorragender Wissenschaftler, Künstler und ein grossartiger Mensch. Einer der wenigen Berufenen, die bei dem Ornithologischen Institut, damals noch Ungarische Ornithologische Zentrale, vom Anfang an mitarbeiteten und die Zukunft des Institutes mit ihrem Talent und ihrer unermüdlichen Arbeit sicherten. Er war der Letzte, der von diesen Begründern uns verliess. Mit seinem Ableben nimmt ein Zeit- alter in der Geschichte unseres Institutes und der ungarischen Ornithologie sein Ende.

Da = 19

Wissenschaftler war er und Künstler, ein begeisterter Liebhaber der Natur und der Vögel. Die geistige Fackel der Berufenheit flackerte hoch in ihm und es wäre schwer zu entscheiden, ob er als Wissenschaftler oder als Künstler grösser war. Er selbst teilte — innerhalb des geistigen Schaffens — der Kunst den höheren Rang zu und seiner, für die Schönheit so empfindlichen Seele stand diese sicherlich auch am nächsten. Sie musste ihm auch näher stehen, da er doch mit seinen wunderschönen Bildern nicht nur in seiner Heimat, sondern auch im weiten Auslande schon in seinen jungen Jahren sich Anerkennung und Ruhm erwarb. Seine Bilder waren nicht nur wegen ihrer Naturtreue und unübertrefflich feinen Technik für den Fachmann ebenso, wie für den Laien, bezaubernd, sondern in erster Reihe weil sie die Schönheit des Vogels, den Reiz seiner Form und Pose beinahe poetisch ver- gegenwärtigten. So etwas kann nur eine schwärmerische und andächtige Betrach- tung der Vogelwelt und ihrer Lebenserscheinungen in einer Künstler-Persönlich- keit hervorrufen.

Es ist dem Zauber seiner Bilder zu verdanken, dass die Wirkung von OTTO HER- MAN’s Vogelbuch, betitelt „Über Nutzen und Schaden der Vögel” eine so grosse Wirkung hatte, wie bisher kein anderes ungarisches volkstümlich-wissenschaftliches Buch. Dieser grosse Erfolg wurde durch die deutsch- und englisch-sprachigen Aus- gaben nur noch ergänzt. Durch diese Bilder hat unser Volk die Vögel kennen und sie als einen schönen Bestandteil der Natur lieben gelernt. Generationen sind herangewachsen mit der Erinnerung an die CSÖRGEY"schen Bilder und durch die- selben in Liebe und Interesse für die Vögel.

Ewig schade für unsere ornithologische Literatur, dass das frühzeitige Ableben von ISTVÁN CHERNEL die Durchführung seines Lieblingsplanes verhinderte, nämlich die neue Ausgabe des CHERNEL-Buches, welches die Krönung seines Hauptwerkes gewesen wäre. Diese neue Ausgabe, welche die ganze ungarische Vogelfauna neuer- dings umfassen sollte, wäre mit den Illustrationen CsöRGEY"s erschienen. Er musste aber diesen Lieblingsplan später auch deswegen fallen lassen, weil seine Hände und Finger, infolge einer Erkältung bei jugendlichen Vogeljagden (bei einer Jagd auf Enten am Sylvestertag brach das Eis unter ihm ein), von rheumatischen Leiden angegriffen und für den Gebrauch des Pinsels unfähig wurden. Diese damals noch unheilbare Krankheit begleitete ihn das ganze Lehen hindurch und erinnerte ihn immerfort an die oft erwähnten, unvergesslichen Vogelausflüge der Jugendzeit im Vogelparadies vom Fertő-tó (Neusiedlersee). Den grössten Teil seiner Jugend ver- brachte er dort als Student in Sopron, dort lernte er unsere Vogelwelt kennen, dort präparierte er seine ersten Vögel und malte seine ersten Vogelbilder. Dieses immer zurückersehnte Jagdleben der Jugendjahre endete, als er auf die Budapester Universität kam und schon nach dem zweiten Jahr als Praktikant im Status der Zentrale angestellt wurde. Wie er selbst sagte: „Als ich vom wilden ,,pákász" zum Sklaven des Schreibtisches wurde.”

Tirusz CsöRGEY ist am 12. August 1875 in Nezsider (Komitat Sopron) geboren. Als kleines Kind kam er nach Dunaszerdahely, dann als Schüler nach Pozsony, später nach Sopron, wo er die Mittelschule beendete. Alsbald rief er die Aufmerksamkeit seines Professoren für Naturgeschichte, des Ornithologen IstvAN FAszt auf sich, der ihn als Mitarbeiter zu sich nimmt, ihm auch eine Sammelwaffe verschafft und ihm die Möglichkeit zum Studium der Vogelwelt vom Fertö und zum Sammeln von Vögeln sichert, wodurch er auch die Vogelsammlung der Schule bereichert. Er erlernt von